A művészet feministáknak való?

A Corvina kiadó gondozásában megjelent Művész_Nők című alkotással zárom a kiadó idén megjelent KÉPZŐ_MŰVÉSZET elnevezésű sorozatát. A sorozatról korábban megjelent írásiam Dali után szabadon, avagy a szürrealizmus bemutatása, illetve Művészeti gyorstalpaló kezdőknek, újrakezdőknek és haladóknak címmel olvashatók a Könyves Kertünk honlapján.

Flavia Frigeri tollával jegyzett Művész_Nők című képzőművészeti album – ahogy a mű címe is sejteti – a nők helyzetét járja körbe a képzőművészetben. Flavia nem kevesebbet állít, minthogy a Nőknek mellőzött szerep jut a művészetekben, ezáltal mint múzsa, mint tárgy jelennek meg az egyes alkotásokon. A nők tárgyiasodása persze nem újkeletű téma, hiszen napjaink egyik legvitatottabb kérdése is innen gyökerezik. De mielőtt más vizekre hajóznánk térjünk vissza a Művész_Nők című albumhoz.

A képzőművészeti album rendhagyó módon foglalja össze azoknak a művésznőknek a munkásságát, akiket eddig méltánytalanul kezeltek a művészettörténetben. Példának okáért kiemelnék pár művésznőt, akikről eddig biztosan nem hallottunk vagy ha mégis hallottunk, nem voltunk birtokában az alábbi információknak.

Azt tudták például, hogy Angelica Kauffman, volt az első női klasszicista festő, aki mind történeti, – mind pedig portréfestészetben is kiemelkedő színvonalat képviselt? Ismerték például Berthe Morisot impresszionista művészt, kinek a Bölcső című műve az anyaság intimitását jeleníti meg? Vagy Paula Modersohn-Becker Mezítelenül fekvő anya gyermekkel című képét, mely szintén az anyaság témáját járja körbe? És hogy Virginia Wolf testvérének, nevezetesen Vanessa Bellnek A Memoár Klub című alkotásán maga a híres Írónő és annak férje is fellelhető? Hogy Tamara de Lempicka botrányos magánéletével is állandóan közbeszéd tárgya volt, így munkásságát sokiág nem is ismerték el?

Amrita Sher-Gil neve is ismerősen csenghet, hiszen ő volt a modern indiai művészet megalapítója, de azt vajon tudták róla, hogy a művésznő ereiben magyar vér csörgedezik? Yoko Ono-t mindenki ismeri, ha más nem John Lennon után, de azt tudták vajon, hogy performanszaival a fluxus és a koncept mozgalom művészeinek táborát erősítette?

A hossza felsorolást Marina Abramovic’ munkásságával zárom kinek védjegyévé vált a közönség aktív bevonása az előadásaiba. Azt tudták, hogy a művésznő egyik leghíresebb performansza, mely A művész jelen van címen vált ismertté, olyan erős érzelmeket váltott ki a közönségből, hogy az előadás alatt többen is sírva fakadtak? Ugye, hogy nem tudták?

Egyes művésznők szimbolista alkotásokat hoztak létre így vált híressé például Georgia O’Keeffe is, aki a virágfestészetben ért el kiemelkedő eredményeket, Clara Peeters pedig a csendéletfestészet egyik meghatározó alakjaként vonult be a köztudatba.

A KÉPZŐ_MŰVÉSZET sorozat felépítését követi jelen album is, ugyanis az alkotó nők életrajzainak és pályafutásának bemutatása mellett feltüntetésre kerül egy-egy kiemelkedő alkotásuk is, így teljes képet kaphatunk az adott művésznő munkásságáról.

Flavia Frigeri művét kislexikon zárja, mely segít az Olvasónak a művészi szaknyelv elsajátításában továbbá, az adott szakszavak alkalmazásával mi magunk is közelebb kerülhetünk a művészeti alkotások megértéséhez.

A KÉPZŐ_MŰVÉSZET sorozat részei önállóan olvasva is kiváló eligazodásként szolgál a művészetek útvesztőiben, azonban, ha mélyebb és átfogóbb tudásra kívánunk szert tenni, javasolt a sorozat köteteit egymás után áttanulmányozni. Művészetekben elmélyült olvasást kívánok.

Tóth Detti