Liliom a Tócópatak partján

Óóó de még milyen liliomok nyiltak ott hajdanán! Észrevétlen szárbaszökkenő, mint a szerelem, ami ott szövődött a Tócó partján. Ott, ahol lelkek és szívek pecsételődtek meg titkon úgy, hogy azt a szívek s lelkek gazdája sem vette észre, majd csak akkor, mikor űr támadt köztük, vagy szakadék, aminek nem látni, hol van az alja. Hajjj ha az fűzfa mesélni tudna, elmondaná milyen illatosak azok a liliomok, elmondaná milyen csodás a vízimalom hangja. Elsuttogna megannyi történetet kart karba öltve a patakparti kőpaddal, ahol a legszebb hímzések születtek, és a legmélyebb szerelem. Nos, ilyen ez a história. Szívet melengető történet, valódi történelmi korba ágyazva, valós események közé rejtve, népmesei elemekkel gazdagítva. Minden sorát imádtam. Pörögtek az oldalak a kezem alatt. Megszűnt a tér, az idő. Csak az érdekelt, hogy megtudjam mi lesz a sorsa jó Duskás uramnak, Eszternek és Orsolyának. „Gyötört” a gondolat és a kíváncsiság mikor derül ki az igazság Gombos Bálintról, és mikor nyeri el jutalmát a valódi tolvaj. Fogadjátok szeretettel a mesei elemekkel gazdagított, mégis valós élethelyzetet bemutató történetet, Bakóczy Sára: Liliom és kehely könyve nyomán írt írásomat.

Itt szeretném megragadni az alkalmat, és köszönetet mondani az Írónőnek, hiszen ajándékba kaptam tőle a könyvet. Hálásan köszönöm!!! Csodás élménnyel gazdagodtam.

A mű a Gold Book kiadó gondozásában jelent meg idén ősszel. Azt azért itt megjegyezném, hogy akármilyen is ez az év, de vannak benne jó dolgok is, például egy könyv megjelenése. Konkrétan ennek a könyvnek a megjelenése. Az Írónő 405 oldalon keresztül kalauzol minket 16. században, a török hódoltság idején, 3 ország közé beszoruló Debrecen város mindennapjain. Hiteles korképet kapunk az akkori város életéről, a történelmi és társadalmi helyzetről. Mindezt emberi sorsok bemutatásán át.

Hiszen mindennek ára van. Ezt tudjuk jól, így van ez ma is. Ára van az egészségnek, sajnos van aki szerint ára van a boldogságnak és a szeretetnek. Lassan azt mondhatjuk ára van a létnek is. Na de ne szaladjunk így el. Nincs most ennek itt helye. De úgy kikívánkozott belőlem. Szóval, így volt ez az 1500-as években, és így van ez ma a 2020-as évben is.

Debrecen, Duskás Gábor, Gombos Bálint, Eszter és Orsolya pedig nem akármilyen árat fizetett a sorsáért. Az Írónő kicsit sem volt kegyes hozzájuk, mert göröngyös, sziklás, szakadékokkal szabdalt, olykor sűrű sötét erdőn áthaladó, máskor a boldogság virágos rétjén vezette hőseit, melyek messze vezettek Debrecentől, és volt egy, egy akinek sírba vitt a sorsa.

Ahogy fent is említettem ez a történet túl mutat Debrecen határain. Megismerjük Vajdahunyad várát, ahol az összetört szívű, lelkű, sőt elméjű Török János méltóságos úr székel. De eljutunk Gyulafehérvárra Izabella királyasszony udvarába is. Sőt a török uralta területeken is kalandozunk. A liliom és kehely cselekménye több szálon fut, így Debrecen mellett a régió életébe is bepillantást nyerünk, eljutunk egészen a fogarasi hegyekbe.

Tedd jóvá a vétkedet!

Bakóczy Sára: Liliom és kehely

Tedd jóvá a vétkedet! Nos igen, hosszasan lehetne sorolni kinek kellene jóvátenni a vétkeit. Török Jánosnak, amiért elvette szerelme életét, ezzel a saját lelki nyugalmát is. Ötvös Ambrusnak, amiért egy életre tönkre tette Gombos Bálintot. Duskás Ferencnek, aki egy testvérpár életét dúlta fel. De végül ki az aki jóvátett valamit? Akármit? Bármit? Olvasd bátran kedves Olvasóm a könyvet, és megtalálod a válaszokat magad.

„A rövid, dúlásmentes békeévekben azonban a város lakóit hétköznapi események tartják izgalomban: Duskás Ferenc, az egyik leggazdagabb fiatal kereskedő vízimalmot készül építeni a város határában, Ötvös Ambrus nem mástól, mint Oláh Miklós esztergomi érsektől kapott megrendelést egy értékes kehelyre, a város földesura, Török János fiatal feleséget vett magához, a besztercebányai rézbányászat jogának új tulajdonosa debreceni kötődésű, és felcsillan a lehetőség, hogy a töröknek szállított rézen vagyonokat keressenek az élelmes kalmárok.” – kiadói ajánlás

Én és a könyv

Többször is írtam már, hogy nekem a könyvek csupa kaland, utazás térben és időben, ehhez pedig nem kell egyebet tennem, mint kényelmesen elhelyezkedni a kanapén. A könyvek lapjain megelevenednek a szavak. A szavak pedig életre keltik a szereplőket, és így megindul egy barátság. Így történt ez most is. Sőt valami több is. Hiszen a szereplőkön kívül életre kelt maga a történelem is. A történelem, amit átszőtt a mese.

Igazság szerint a történet végig izgalomban tartott. Nem éreztem egy percig sem, hogy unatkoznék menet közben, mert lelassul a történet, vagy egyhangú lesz. Nem nem. Esztert nagyon sajnáltam, igazán önsanyargató sors jutott neki. Duskás Gábor megjárt mélységet, magasságot, gazdagságot és szegénységet, de végig megmaradt igaz embernek. Orsolya útja a legmesésebb. A család rút kiskacsája, akiből a mese végére gyönyörű hattyú lesz, aki rátalál vagy visszatalál szerelméhez, akivel egész fiatalságukban úgy tettek, mintha az, amit éreznek csak valami csalatkozás, játéka csupán a szívnek.

„A világtörténelmi és a hétköznapi események hátterében pedig egyéni emberi sorsok, tragédiák és örömök rejlenek, amelyekről megélőiken kívül sokszor nem is tud más. Érdekházasságok, reménytelen szerelmek, elvesztett vagyonok, kettétört életek és váratlan felemelkedések eseményei szövődnek egybe egy család, egy város, egy nemzet történetévé.” – kiadói ajánlás

A HAON oldalán olvashattok egy cikket A Liliom és kehelyről. IDE kattintva lehet elérni.

A könyvről többet itt tudhattok meg.

Ha molyoltok fut egy kihívás, amelyben az Írónő két könyvét olvashatjátok el. IDE kattintva érhető el a kihívás.

Jó olvasást.