Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
A tavalyi karatén nagy nyeresége számunkra a sok-sok gyerekkönyv elolvasása volt. Ezen a téren felkészülten indultunk: az utolsó szombaton még feltankoltunk könyvtári könyvekkel, és ahogy teltek a hetek több online rendeléssel is gyarapítottuk a házi könyvtárunkat. Egyébként is nagyon sok mesét olvasok a gyerekeknek, utólag sajnálom, hogy nem számoltam össze a tavaszi hónapokban hány oldalt olvastam fel, de naponta 2-3-szor biztosan előkerültek a mesekönyvek. Mivel a szüleimnél töltöttük a karatént, így amikor elfogytak az újdonságok, összegyűjtöttem egy adagot a gyerekkori kedvenceim közül, amikbe már belenőttek az én gyerekeim is. Ezek között volt A Négyszögletű Kerek Erdő is.
Bevallom, kicsit tartottam tőle, hogy a gazdagon illusztrált könyvekhez szokott gyerekeim mit fognak szólni az eredeti Réber László által illusztrált kötethez. A félelmem hiábavaló volt, elkezdtem olvasni az akkor 6 éves kisfiamnak a bemutatkozó fejezetet, és amikor levegőt vettem, rögtön mondta, hogy folytassam, annyira megtetszett neki a történet, hogy meg sem álltunk az 50. oldalig. 2 nap alatt a végére is értünk, ami nem csoda, a szereplők nagyon mókásak, és könnyen megszerettetik magukat a gyerekekkel:
- Mikkamakka,
- Vacskamati,
- Bruckner Szigfrid,a legjobb szívű behemót,
- Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl,
- Szörnyeteg Lajos,a kiérdemesült cirkuszi oroszlán,
- Ló Szerafin,a kék paripa,
- Nagy Zoárd, a sétáló fenyőfa,
- Maminti, a kicsi zöld tündér
- és persze, az abszolút kedvenc Dömdödöm.
Dömdödöm – aki nem tud mást mondani csak azt, hogy dömdödöm – rögtön belopta magát a kisfiam szívébe. Kitaláltunk hozzá egy szuper érzelmi intelligenciát is fejlesztő játékot. Elkezdtük azt játszani, hogy mondtam egy érzelmet (pl.: vidámság, szomorúság, düh) vagy mondatot (pl.: Jò napot! vagy Boldog szülinapot!), neki pedig el kellett mondania szerinte hogyan mondaná ezt Dömdödöm. Nagyon jól szórakoztunk. Ezután pedig kb. ezerszer mondta el hogy dömdödöm, ezzel megfordította a játékot, és várta, hogy kitaláljam, mire gondolt/mit akart mondani. Ez néha azért tud nagyon idegesítő is lenni, de az irodalomért mindent 🙂
Nagy kedvencünk lett az a törtenet is, amikor Ló Szerafin legyőzi önmagát és a fájós fogú oroszlán is. Felolvasás közben többször is eszembe jutott egy interjú, amiben Varró Danit kérdezik arról, hogy végig szokta-e gondolni azt írás közben, hogy milyen felolvasni a történetének kitalált szavait. Vélemény szerint Lázár Ervin sem tartott olvasópróbát. A versíró verseny több művébe is beletört első nekifutásra a nyelvem.
Nagyon vicces az egész könyv, rengeteg szójátékkal, hihetetlen nyelvi humorral. A Ennek a kiadásnak ugyan kevés az illusztrációja, és be kell valljam, én sokszor ez alapján is választom a gyerekkönyveinket, de a szöveg annyira lendületes, sordó, hogy ez nem zavarta a gyerekekeimet.
Amit még én külön kiemelnék, bármennyire is rajongok a kortárs művekért, ennek a könyvnek hatalmas előnye, hogy a család apraja-nagyja ismeri, és a dédivel vagy a nagypapával is rögtön lehet róla beszélgetni, mert mindenkinek van élménye Mikkamakkáról és a többiekről.