Tenyérnyi görbetükör

Olivia Edward: Minél több férfit ismerek, annál jobban szeretem a kutyámat

Álmos hétfő reggel, amikor az első kávémig hirtelen azt sem tudom hol vagyok, – kisgyerekes szülőknél ilyenkor már közel huszonötször hangzik el: ANYA!! – titkon érzelmes búcsút veszek a hétvégétől, és kelletlenül üdvözlöm megint a hétfőt…. Majd kapkodás, hogy 8 órára mindenki a helyén legyen. Ugye ismerős a szituáció? Így van ez jól. Mi emberek valahogy mindig elégedetlenek vagyunk. Ha sokat esik az a baj, mikor végre eláll és itt az áhított meleg, az sem jó, és egy kis esőért siránkozunk. Pontosan egy ilyen csipás, nyafogós reggelen vittem kávézni Olivia Edward: Minél több férfit ismerek annál jobban szeretem a kutyámat című vicces, nagyon megnevettető, borzasztóan ténymegállapító, és sok esetben nagy igazságokat kimondó könyvét. Előre bocsájtom, hogy véleményem nem általánosítás, saját tapasztalatokon alapszik. Viszont ezt fordítva is meg lehetne írni, férfi szemmel, hiszen mi nők sem vagyunk sokkal könnyebb esetek, velünk sem könnyebb, ezzel ne is áltassuk magunkat. Így keresem azt a bátor férfit, aki hasonlóképp vicces formában képes rólunk – saját tapasztalat alapján – megírni a nagy igazságot.  

Érdekes hatása van kimondott szavaknak, még akkor is ha az vicces, nagyon vicces formában van tálalva. Őszintén, legyen az férfi vagy nő, de ki szeretné ha egy kutyával vennék egy kalap alá? Nekem van férjem is, és vannak kutyáim is, Alfréd és Mozart, de egészen eddig még nem hasonlítottam őket össze…. Őszintén szeretem, sőt rajongok a két kis ebugattáért igazi 4 lábú barátok, akiknél őszintébben szeretni senki sem tud. Ez nekik olyan velük született adottság. 

Apró kitekintésem után nézzünk bele Olivia Edward görbetükrébe. Világméretű igazságokra derül fény, amit én viccesen olvastam fel itthon, tökéletesen jól szórakozva, míg kedves férjem – Ádám – fele annyira sem örvendett, mint én, bár volt olyan, amit elismert, hogy igen így van. „Melyik férfi bírja azt elviselni, ha a felesége többet keres, mint ő? Elvégre a férfi a család feje, és neki kell eltartani a családot.” – szó szerinti idézet a férjuramtól. 

Görbetükrünk következő mozaik darabkája a játék. A játék, amit négylábú barátaink kitörő örömmel fogadnak, és szaladnak minden után, amit eldobunk nekik, és nem zavarja semmi olyan, amiben Mi jobbak vagyunk náluk. Kedves férjem mindig győzni akar, ahogy a fiam is, így a játék nem könnyű, sőt nehézkes, és akár sértődés is lehet belőle, hiszen mindenki nyerni akar. Meg történt eset: „Ábel, az nem számít ha te nyersz, csak anyádat előzzem meg….” – ismét szó szerinti idézet. 

Jöhet a jó öreg önigazolás…. Vagy inkább visszaigazolás? Végül is arra mindenkinek szüksége van, vagy nem? Egy jól eső dicséret, néhány kedves szó, vagy akár egy biztató mosoly is elég. Ezeknek mind elégnek kellene lennie ahhoz, hogy tudjuk jó úton haladunk, vagy egyáltalán jól csinálunk valamit. Ez jól esik nőnek, férfinak és a kutyáknak is. De ezt kell állandóan bizonygatni? Bizonyítani is kell, hogy jók vagy jobbak vagyunk? Hmmm…. Ez is olyan férfi hiúság kérdés? Vagy mondjam azt, hogy farokméregetés? Kinek jobb a telefonja, a kocsija, az órája stb….

A reggeli jókedvet és a könyvet köszönöm Olivia Edwardnak és a Corvina Kiadónak. Tenyérnyi könyvében nem csak a férfiak, de azt hiszem mi nők is magunkra találhatunk. Már csak azért is mert nem csak férfi, de női hiúság is létezik. Jó szívvel ajánlom kutyás, és cicás gazdiknak, férfiaknak és nőknek. Korhatár nincs, garantált nevetés viszont annál inkább, főleg annak, aki a görbetükröt tartja, mert kutyával vagy kutya nélkül, de nem mindegy ám, hogy a tükör melyik oldalán állunk. A könyv az arcizmok mellett az önkritikát is erősíti. Úgy látszik a kritika néha hasznos is lehet. Röviden: Kimondott igazságok férfiakról és kutyákról. Nem csak az éremnek, de a görbetükörnek is két oldala van. Te hol állsz?

Jó olvasást.