Bartos Erika szerint a világ
Tanítás a sorok között, avagy mesét mindenkinek
Szeretem az estéket. Szeretem, amikor pizsamában beülünk az ágyikóba, két oldalamon egy-egy gyermekem, és olvasni kezdünk. Szeretem, mikor közbe kérdeznek, szeretem mikor előre elmondják mi történik, vagy szerintük mi fog történni, ki mit mond, és kijavítanak, ha valamit esetleg „véletlenül” nem úgy olvasok ahogy korábban. Így tudom, hogy figyelnek és érdekli őket a mese. Ábel fiam igazi kis könyvmoly palánta. Imádja az állatos könyveket, a természetismeret könyveket. Egyik nagy kedvence a Képes gyermek enciklopédia, amit még én és a testvéreim kaptunk sok-sok évvel ezelőtt egy karácsonyra. De jöhetnek a járműves könyvek is, és persze mese mese mese. A kalandos mesekönyvek lovagokról, óriásokról, boszorkányokról, sárkányokról, Disney hősök, magyar népmesék, bármi. Meg persze az én könyveim. Gyakorlatilag mindent szeret, amit nézegetni, lapozgatni és olvasni lehet.
Ábel 4. születésnapjára keresztanyukájától kapta Bartos Erika: Brúnó Budapesten – Pest fényei című könyvét, ami egy izgalmas gyerek útikönyv, tele érdekességekkel, csodás képekkel, és megannyi ismerettel. Ez a könyv a negyedik része annak a sorozatnak, ami azóta toplistás nálunk. Az Írónőt nagyon szeretjük, sokáig nem lehetett kiütni a nyeregből Bogyót és Babócát, bár méltó versenytársai lettek a Zsákbamacska, a Zakatoló, a Százlábú és a Bárányfelhők verses könyvek, szintén az Írónőtől. M. Kácsor Zoltán Utazás dínómdánomba és a Boszorkány seprűje is versenyben van, úgymint a Nap születésnapja vagy Nils Holgersson kalandjai vagy épp Pom Pom (csak hogy tovább ne soroljam a kedvenceket), ám jött Brúnó. És Brúnó mindent vitt. Pest fényeit gyakorlatilag „rongyosra” olvastuk egy nyár alatt, és szépen „elnyűttük” Buda tornyait is, most pedig Buda hegyeit „tapossuk”. Igazi kaland, játékos tanulás. Budapest gyerekszemmel, egy felnőtt tollából, nem csak gyerekeknek. Bátran kijelentem, és nem szégyellem, hogy rengeteg mindent tanultam Budapestről. Sőt abban is biztos vagyok, hogy Brúnó szülei, keresztapukája vagy a szomszéd Tamás bácsi és Doma bácsi a tősgyökeres budapestieknek is annyi újdonságot tudna mesélni, hogy maguk is meglepődnek pedig évtizedek óta itt élnek a városban. Kezdve a Rendőr Múzeummal, vagy a világ első és folyamatosan látogatható zászló és címer kiállításán át, vagy, hogy a Halászbástya tornyai a Hét vezérről lettek elnevezve, vagy, hogy a mostani Szabadság híd régen Ferenc József híd volt, és az Erzsébet híd meg az Erzsébet kilátó mind a magyarok „Tündérkirálynőjéről” Sisiról lett elnevezve. De hosszan lehetne még sorolni az érdekességeket, amiket Brúnó kalandjai rejtenek.
Ki az a Brúnó?
Brúnó egy 5 éves ovis kisfiú, aki a Balatonnál lakott a szüleivel. Anyukája hegedűművész, apukája építészmérnök. Egy szép napon pedig Budapestre költöznek, mert anyukája felvételt nyert egy zenekarba. Így nagy változások jöttek Brúnó életében, amitől kicsit félt, de izgatott is volt. Sajnálta, hogy a nagyszülei nem lesznek a közelben, de örült, hogy gyakrabban látja unokatestvéreit és keresztszüleit. Sajnálta elhagyni a régi ovit, és izgult kicsit az új miatt. Nagy dolgok ezek egy 5 éves gyerek életében. De Brúnó szerencsére könnyen vette az akadályokat, és hamarosan rájött, hogy az új lakóhely új barátokat, és új kalandokat rejt. Hamar beilleszkedett a társasház közösségébe, így az első budapesti nyár varázslatosra sikerült. Nem mellesleg gondoskodó kisgazdi lett, hiszen kapott egy hörcsögöt is, Gedeont.
A könyvekről
Bartos Erika tudja hogyan kell megszólítania a gyerekeket, képes látni az ő szemükkel. A gyerekek nyelvén mutatja be Budapestet, nevezetességeit, ikonikus helyeit, és azokat is amikről addig fogalmunk sem volt, hogy léteznek. mindezek mellett olyan helyzeteket mutat be, amelyek egy gyerek életében másként zajlanak, mint egy felnőtt életében. Ilyen egy költözés, az új lakóhely, az új szomszédok, vagy az új ovi félelme, vagyis a beilleszkedés az új közösségekbe. Ebben a könyvében is hangsúlyosak azok a mindennapokból vett élethelyzetek, mint az egymás segítése, a kedvesség. Legyünk őszinték, figyeljünk oda a környezetünkben élőkre, legyen az két vagy négy lábú. Nekem tetszik, hogy a könyv tematikusan van felépítve, mindig egy városrész és egy családi, baráti kapcsolat köré. Gondolok itt a keresztapáékkal, vagy a Miklós bácsiékkel eltöltött hétvégére, vagy a szomszédokkal töltött programokra. Az ismeretanyag mellett észrevétlen üzenete ez az Írónőnek, szigorúan az én olvasatomban. Bogyó és Babóca tanulságos kis történeteiben is ez érvényesül, az emberi kapcsolatok fontossága és a mindennapi szituációk bemutatása. Egymás tisztelete, elfogadása mindez gyerek szemmel egyszerűen és kedvesen. Két szóban a verseskötetekről is. Azok varázsa pedig abban rejlik, hogy minden olyan dolog megjelenik benne, ami a gyerekeket érdekli. A gesztenyéktől, a betonkeverőn át, egészen addig, hogy dédpapa már nincs velünk. Változatosan olvasunk, de az Írónő és könyvei heti rendszerességgel visszatérnek, mint egy-egy fejezet, vers, vagy Bogyó és Babóca kedvenc epizódjának formájában.
A könyv és mi
Mivel sokat olvasok, nagyon sokszor előfordul, hogy egy-egy helyzetet a mesékből vett példán keresztül magyarázok el a gyerekeknek. „Emlékeztek, mikor Döme és Baltazár kicsúfolta Bogyót, mert lassú volt? Ugye csúnya dolog?” vagy „Emlékszel Brúnó mennyire gondoskodott Gedeonról? Nekünk is így kell gondoskodnunk Alfrédról és Ciliről.” A gyereknevelés nem könnyű, de azt gondolom, hogy a mesék sokat segítenek. Eleve együtt töltött idő, meghitt, csak ők és mi, plusz egy kapocs. Legyen a szerző bárki, és szerepeljen benne akármi, mindegy, mert nem azon múlik, hanem azon, hogy hogyan olvassuk el, mennyire tudjuk átadni. Ha mi élvezettel tudjuk olvasni az adott mesét, nevetünk közben, vagy suttogunk ha kell, esetleg meghatódunk, mert olyan is van, vagy kicsit el is játsszuk közben, akkor azt a mesét gyermekünk biztosan szeretni fogja.
Kiadói fülszöveg
Tudod-e, hogy hány harangja van a Mátyás-templomnak, hány tornya a Halászbástyának, és milyen magas a Szabadság-szobor? Honnan származik Óbuda vagy a Rózsadomb neve? A Buda tornyai című kötetéből Buda történelmi részeit, a Várnegyedet, a Gellérthegyet és Óbudát ismerhetjük meg.
A hat kötetre tervezett Brúnó Budapesten sorozat tematikusan és mesésen mutatja be Budapest gyerekek számára érdekes helyeit: tereket, épületeket, múzeumokat, ismertebb nevezetességeket és felfedezésre váró látványosságokat. Minden kötethez Fényképes foglalkoztató füzet társul sok játékos feladattal és gazdag fotóanyaggal.
Bartos Erika, a Bogyó és Babóca sorozat írója és rajzolója, akinek munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el, most a fővárost mutatja be a legkisebbeknek. Az építészmérnök végzettségű meseíró egy, az óvodások számára jól érthető történet és saját, részletgazdag rajzai segítségével kalauzolja végig a kis olvasót Budapest nevezetes helyszínein.
Olvassatok ti is sokat együtt. Mindennap különlegessé és kalandossá válik.
Jó olvasást.