#hallgasshazaitis

A Rádiószínház csodája

Az #olvasshazaitis2021 című írásomon felbuzdulva jutott eszembe, hogy mi lenne ha írnék egy cikket a hazai rádiózásról, azon belül is a rádiószínház világáról, illetve az ahhoz fűződő emlékeimről és érzéseimről. A mai rohanó technikától túlcsorduló világunkban igazán itt az idő, hogy a rádiózás is újra teret nyerjen.

2021. őszén Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten című könyve alapján készült 10 részes rádiójáték hallgatásakor fedeztem fel újra, hogy a rádiószínház mekkora csoda, pedig mese hangjátékokat rendszeresen hallgatunk a gyerekekkel, de azt annyira természetesnek veszem. Egész kislány korom óta nagyon szeretem rádiószínházat, legyen az felolvasás, vagy rádiójáték, hangjáték. Mamával együtt hallgattuk az Abigélt és a Két Lottit több részben felolvasva, az Egri csillagokat és A kőszívű ember fiait pedig rádiójátékként. Mind a négy mű a kedvenc olvasmányaim között van most is. Mindkét hangjáték fantasztikusra sikerült, mostanában újra meghallgattam őket. Csoda volt, mintha ismét ott ültem volna mama mellett. Valamint ajánlom az Egri csillagokat Homonai István felolvasásában meghallgatni, több helyen is megkönnyeztem. És persze el ne feljtsem a Szabó családod, ami 48 éven át volt hallható a Kossuth rádió műsorán. 2500 rész készült, ami önmagában véve is hihetetlen. Egyébként mai napig megvannak azok a magnó kazetták is, melyeket gyerekként a szüleinktől kaptunk a testvéreimmel. Süsü összes része, Óz a nagy varázsló, Vuk és Grimm mesék. Csak azért, hogy hallgatni tudjuk és az én gyerekkoromat visszacsempésszem a gyerekszobába, vettünk egy kazettás kismagnót. Nem csoda, nem ámítás a gyerekeim nagyon szeretik. Ilyenkor megváltozik a szoba újra 5 éves leszek, és a gyermeki lelkem csak úgy szárnyal.

20-30 évvel ezelőtt csoda számba ment az internet, az én emlékezetem szerint, vagy legalább is az én életemet 20-30 évvel ezelőtt semmilyen mértékben nem befolyásolta vagy határozta meg. Nem volt HBO, meg Netflix és Amazon, sőt 30 éve még kábel tv sem igazán. 5 éves voltam akkor. Szólt a rádió meg kint voltunk az udvaron. Boldog gyerekkor… Ma meg internet nélkül megáll az élet… Nem akarok belebonyolódni a digitális világunk előnyeibe és hátrányaiba, mert bőven van neki mindkettő, de tény függők vagyunk. Mindannyian. Mert ma már szinte minden kapcsolódik az internethez. Minden, még a rádió is. Úgy kell élni, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, hogy ne legyen csupa csillivilli „hollywood” mindig minden. Tök jó a Netflix és a HBO Max, meg szuper a tv, mert olyan képe van, meg a hangzás, hogy ihaj csuhaj a gyerek fel sem akar előle állni, csak épp nem hat a képzelőerőre és a fantáziára. Szuper produkció készen kapva. De mi magunk ettől még sivárak leszünk… Pont ezek azok az okok, amelyek varázslatossá teszik a rádiózást, és a rádiószínházat, mert nincs benne semmi Hollywood….

Bevallom őszintén, én csodálom a rádiót, és a rádió zsenialitását, sőt hálával adózom annak az embernek, aki kitalálta a rádiószínházat. (…) … ott vannak a régi filmek, amelyek még a megboldogult rendszerváltás előtt készültek az elvtárs korszakban. A maguk egyszerűségével szépek, bájosak és nincs bennük semmi Hollywood. Pont ezért imádom a rádiószínházat, mert Hollywoodmentes, egyedi, és észrevétlenül hat fantáziára. Itt nincs díszlet, itt a szereplők teremtenek meg mindent, de a hallgató ad hozzá keretet. Képzeletünkben forog egy film, megelevenednek a szereplők. A hangok mellé arcot társítunk, látjuk a díszletet, a korabeli helyszín megelevenedik.

Saját írás, Leányrablás a rádiószínházban

Az 1890-es évek végén óriási technikai újdonságnak számítottak a színházi, operaházi közvetítések. Eleinte a Telefonhírmondó este héttől a hallgatók rendszeresen követhette az operaház vagy a Népszínház előadásait.

Az első hangjátékot Angliában, a BBC Rádión sugározták 1924. január 15-én: Richard Hughes művét, A Comedy in Danger (Játék a veszéllyel) címmel. Magyarországon Somogyváry Gyula honosította meg a műfajt 1925–1929 között. Fejlődése során kialakult, fejlődött formanyelve, eszközrendszere, sőt esztétikája is.

Az első rögzített magyar hangjáték Madách Imre: Az ember tragédiája volt, Németh Antal rendezésében. Magyarországon a Magyar Rádió különféle szerkesztőségei készítettek hangjátékokat 2011-ig. Jelenleg a Thália Színház mellett független produkciós műhelyekben készülnek hangjátékok a Magyar Rádió számára, valamint hangjátékstúdió működik a Magyar Katolikus Rádióban is. Az állami NMHH médiahatóság Cserés Miklós pályázatán keresztül támogatja új hangjátékok elkészültét.

A leghíresebb hangjáték valószínűleg 1938. októberében került adásba. Ez a ma már rádiótörténetinek számító, pánikot kiváltó „ál-dokumentum”, Orson Welles H. G. Wells Világok harca (War of the Worlds) című könyvéből készült hangjátéka, amely a CBS new york-i főadóján hangzott el. A történetben marslakók támadják meg a Földet. A hangjáték mindezt élő adásként állította be. – Wikipédia

Az MTVA Archívum a Magyar elektornikus könyvtár és a Nemzeti Audiovizuális Archívum oldalán is sok felvételt találtok. Valamint a legnagyobb videomegosztón sok-sok hangoskönyv, rádiójáték és hangjáték fent van.