Sorores, a menedékhely
R. Kelényi Angelika: Lánynevelde 1 és 2
Öt évvel a Sant’Ambrogio zárdában történtek után…
Vannak az életben előre elrendeltetett dolgok. Próbatételek, találkozások, akár szerelmek is. De, hogy mikor következnek be? Azt majd a jó isten és a sors eldönti.
Amikor azt gondoljuk, hogy jól van az úgy, ahogy van, változtatni kellene, de majd kialakul. Ismerjük mind ezt a halogatom érzést, és a jó öreg Majdot. Aztán ha betelt a Majd pohara, na akkor jön a deus ex machina, és egy csapásra a feje tetejére áll minden. Így történt ez most is. Marco Fiore lelkének és a romlott Róma legmélyebb bugyrainak sötétjéből tért vissza, és kapott új esélyt az életre. Blanca Riva egyedül neveli húgait, előtérbe helyezve őket és boldogulásukat, lemondva önmagáról, tűri a háziúr zaklatását. Végül mégis összeverve és megerőszakoltan vérbe fagyva feküdt a padlón. Ez volt az a pillanat, amikor Marco Fiore megmentette a haláltól, csak hogy még nagyobb veszélynek tegye ki őt a zárdában…
Mindkettőjüknek rögös volt az út, ami önmagukhoz, és az új élethez vezetett. Előbb találták meg egymást, előbb szerették egymást, mint saját magukat.
Engem is hosszú út vezetett odáig, hogy megírjam a Riva nővérek történetének újabb ajánlóját. Időt akartam adni magamnak. Élvezni akartam a könyv lüktetését, az érzelmi hullámzást. Nem akartam átszaladni rajta. Meg akartam élni Christina és Marco szenvedélyét és viharait. Nella lángolását, Leona fékezhetetlen bosszúvágyát. Megkaptam mindent. Szenvedélyt, lángolást, bosszút, hangos szavakat, tekinteteket, melyek többet mondtak minden szónál. Mindent, amit szeretek benne van ebben a két könyvben. Valós történelmi korban elhelyezett kitalált szereplők igaznak vélt története. A Mennyi bűnök két része dinamikusabb volt, itt voltak néha szürkébb, lassabb, kissé vontatott részek, viszont, amit vártam beteljesedett. Christina és Marco szerelme. A napközben oly szigorú, és merev igazgatónő, olyan szenvedélyről tett tanúbizonyságot, ami engem is meglepett. Sőt egy pillanatra zavarba is hozott. Őszinte szerelem az övék. De elég erős-e a kapocs, hogy megbírja a rájuk mért próbát?
„Schillingfürst hercegnő támogatásával Blanca Riva, azaz új nevén Christina Rivera a húgaival együtt egy lányiskolát hoz létre. A Sorores nevet viselő iskola árvák, meggyalázottak, kitaszítottak menedéke lesz.” – kiadói ajánlás.
A biztonságot jelentő Sorores falai mögött 5 hosszú éven át zajlott az élet nyugodt mederben. A bekerült lányok alapműveltséget kaptak, mindamellett önvédelmet is tanulhattak, hogy meg tudják védeni magukat a kéjes tekintetektől, sóvár kezektől és feszülő ágyékoktól. Kikerülve az intézetből munkát kaptak, és normál életet élhettek. Viszont ha a szükség úgy kívánta szó nélkül vissza kellett térniük, és Christina rendelkezésére kellett állniuk. De nagyon jól tudjuk, hogy a békés évek állóvizét előbb utóbb felkavarják a nem várt hullámok. Jelen esetben ez most egy cunami volt, egy majdnem mindent elsöprő szélviharral együtt. A történet kezdetén Christina a templom mellett talált egy kislányt, akit ugyanúgy, mint a többi gyermeket a szárnyai alá vesz. Ahogy a többinek, úgy neki is megfélemlítik az apját, aki verte őket… Ki gondolta volna, hogy ez a kislány felkavarja a Sorores állóvizét?
„Marco Fiore magánnyomozó irodát nyit, és az évek során egyre több sikeres bűnügyet old meg. Egy nap bekopogtat hozzá egy kétségbeesett nő, és a segítségét kéri eltűnt férje ügyében. A szálak egy hírhedt báróhoz és egy úri szajhához vezetnek… Ugyanebben az időben az egyik, Christina által megmentett gyermek apját brutálisan meggyilkolják.” – kiadói ajánlás.
Signore Aldioni gazdag római kereskedő, aki hirtelen egyik pillanatról a másikra eltűnt. Nyoma veszett, mintha csak a föld nyelte volna el. Teltek a napok semmi hír felőle. Felesége nem akart a hatóságokhoz menni, ezért is kereste fel Marcot. A nyomozás megindult, de az események zavarosak, a szálak kuszák. Túl sok a titokzatosság. Mégis Aldioni eltűnése összefonódni látszik egy gyilkossággal, melynek az utoljára megmentett kislány apja az áldozata, akit Christináék korábban egy éjszaka megfenyegettek.
A történések Laurentino Marcettihez vezetnek, egy hírhedt és dúsgazdag báróhoz, aki állítólag az alvilág vezére, és mindenki csak a Farkasként emlegeti. De valami még most sem kerek, sőt egyre zavarosabb. Marco és Christina beszélgetéseik során elkezdik összeilleszteni a mozaikokat, és az események váratlan fordulatot vesznek…
Minden szál a Salario szegény negyedbe vezet. A Farkas bűnszövetkezete, Luisa története, a megmentett lányok és családjaik, a rejtélyes gyilkosságok. Mégis reflektorfénybe kerül a Sorores intézet. De hogyan? Miért? Az éjszakai portyázások miatt? Részben. Akkor? Leona és a bosszúszomja. A lány hiába könyörög, hogy Chrisitina vigye magával az éjszakai portyázásokra, nővére nem engedi. Az ok pedig nem más, mint Signore Cavo. A múlt nem ereszt, visszatér és vasmarokkal szorítja Christina és Leona lelkét.
A kusza szálakkal kezdeni kell valamit, de nem sokat segít a megoldásban, hogy Christina és Marco összevesznek. De vitájukon felül emelkedve hideg kimértséggel képesek a közös munkára. Christina belegyezik, hogy Nella részt vegyen Marcetti lebuktatásában, ami nem más, mint húgának el kell csábítania a férfit. Christina retteg, hogy húga nem tudja majd követni a feladatát, hogy elkapja a hév, a szenvedély, és a régi vágya egy jobb és gazdag élet után. Nella ujjong, hogy végre kikerül a Sororesből, ahol egyre inkább bezárva érzi magát.
Ha én akarok egy nőt, azt testestől, lelkestől akarom. Nem elégszem meg az egyikkel vagy a másikkal.
Lánynevelde 2. rész
Nellának testhez álló feladat ez, hiszen igazán nem is kell semmit sem tennie, a puszta megjelenése magára vonja a férfiak vágyakozó tekintetét. Marcettit is azonnal megragadja a lány szépsége. Nella tökéletesen alakítja kaszinóbéli szerepét, de persze végül saját szépségének csapdájába esik, Marcettivel együtt. A jóképű férfi határozott fellépése, lehengerlő, talán túl lehengerlő stílusa legyőzi Nellát, aki próbál nem kiesni a szerepéből. De a férfi közelsége mégis megbénítja, az érintése szinte blokkolja, testének reakciója elárulja vágyait. Lángoló éjszakát töltöttek együtt…
Mindeközben
Míg Nella a kaszinóból Marcetti villájába költözik és álmodozik a szerelemről a férfi oldalán, addig a többi helyszínen kavarodás, kuszaság és káosz uralkodik. Az események áradásként zúdulnak hőseink nyakába és egy pillanatra kicsúszni látszik az irányítás Fiore kezéből. Christina átesik a kőszikla szerep túlsó oldalára, Leona elveszti a kontrollt és élvezi, hogy végre büntethet.
A jó szerencsének köszönhetően Fiore és Rizzo megtalálja Aldionit a Salario egy eldugott helyén, ahol lakat alatt őrzik. A férfi elmeséli életének történetét, hogy Marcettivel úgy nőttek fel, mint testvérek, de a sors másfelé terelte életüket. Elcsukló hangon meséli húga történetét. Végül mégis kiderül, hogy a férfi közel sem az, akinek mutatja magát az ajtó másik oldalán…
Az úri társaság a Sorores bálján mulat, ahová Marcetti, Aldioni felesége és Nella édes hármasban érkezik. Az események a tetőfokára hágnak, pofonok csattannak bent, míg a kapuban véres csata zajlik…
Végül a kirakós minden darabja a helyére kerül.
A könyv és én
Nagyon megszerettem ezt a történetet. Szerelmes, kalandos, nyomozós, kusza, hullámzó. Egyszerűen jó volt olvasni. Beszippantott a történet. Igazi lélek wellness volt. Vannak még elvarratlan szálak, én örülnék, ha lenne folytatása. Érdekel hogyan alakul Leona és Nella sorsa. Róma izgalmas hely, ott mindig van kinek a körmére nézni.
Micsoda végjáték volt ez. Kiderült még sem az a rosszfiú, akiről végig azt hitték, hogy a velejéig romlott. De legalább is nem annyira romlott. Mint minden rendes romantikus történet végén jön a nagybetűs HAPPY END, de itt nem. Leona visszaköltözött a zárdába, Nella elhagyja Rómát, és Bécsbe utazik. A Sorores falain belül is visszaáll a rend, és az élet a normális kerékvágásba kerül. Christina és Marco pedig újra egyek voltak.
Christina elmosolyodott, és lehunyta a szemét. Még mindig csak akkor érezte magát biztonságban, ha Marco Fiore karjai köré fonódtak. Mintha nem ez a ház lenne az otthona, hanem a férfi ölelése.
Jó olvasást!